Ahogy én, mint Baán Csaba érzékelem a környező külső és belső világomat, úgy érzékeli a Lét is önmagát.

Mivel Baán Csaba egyszeri és megismételhetetlen, ezért a Lét ezen megnyilvánulásai csak általam ismerhetők meg. Ezért minél átfogóbban (egyben) ismerem fel a világomat, a Létezés is annál jobban ismeri meg önmagát.

Tükör vagyok, melyben a Létezés tapasztalja önmagát. Minél "tisztább" a tükör annál több látszik benne. A teremtés "alapvető célja", hogy a Lét önmagát felfedezhesse. Mivel én is a teremtés része vagyok, ezért egyetlen "célom" lehet. Önmagam minél tágabb, minél egységesebb fel és megismerése. A körülöttem lévő világ tükör, melyet én készítettem, hogy megismerjem önmagam! Tükör és tükröződés vagyok egyszerre!